|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bokor András 1991. augusztus 8.Traian Chebeleu válaszolt a Bihari Napló szerkesztőségének tiltakozó levelére. Chebeleu ugyanis Genfben, júl. 17-i beszédében elítélte a Romania Mare lapot, de ugyanúgy a Bihari Naplót és más magyar lapokat is, azzal, hogy útszéli, ellenséges hangon írnak. Bokor András, a Bihari Napló főszerkesztője visszautasította ezt a vádat. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 8./1993. február 20.Szombatfalván elemi iskolás gyermekeket félemlítettek meg a tanügyi hatóság emberei, mert alkotmányellenesnek minősítették, hogy az iskolások magyar nyelvművelő kört hoztak létre. /Bokor András: Számkivetve. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20-21./1993. március 10.Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában az RMDSZ-en belüli frakciókról elmondta: "Nem lehet elvárni a több mint kétmilliós erdélyi magyarságtól, hogy egyformán gondolkodjék", a politikai irányzatok szerinti tagozódás nem mond ellent annak, hogy az RMDSZ kollektív érdekvédelmi szövetség. - Az egyes RMDSZ-frakciók által delegált szakértői munkacsoportnak kell kidolgozni az autonómia-elképzeléseket. - Tőkés László kijelentésével kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem nyilatkozatot tett, hanem válaszolt egy újságíró kérdésére. "Fogalmazása valóban nem volt szerencsés..." "Tőkés László egy szóval sem állította, hogy Romániában szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik." A "szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondol: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel "bíztatják" a kisebbségieket arra, hogy máshol próbáljanak meg boldogulni, a cinikus sugalmazásról nem is beszélve." - Az RMDSZ-t szerte világon mindenütt elismerik a romániai magyarság törvényes képviselőjének, csak Románia nem. /Bokor András: Beszélgetés Markó Bélával. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./ Markó Béla a Háromszék munkatársának is nyilatkozott. Az RMDSZ-en belül számtalan elképzelés, áramlat, ideológia és többféle érdek is létezik. Ez természetes. "Az lenne természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSZ vezetőjének legfőbb kötelessége: felismerje, hogy a részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek." Az RMDSZ-nek "a lehető legegységesebbnek kell lennie akkor, amikor a romániai magyarság, az erdélyi közösség érdekeit képviselik a politika színterén." /Simó Erzsébet: A szövetségi elnök nyilatkozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./1993. augusztus 7.Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./1997. április 8.A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./2005. január 6.A Bihari Napló fennállásának 15. évfordulóján Nagyváradon, a Rulikovszky temetőben emlékeztek a lap újságírói a néhai munkatársakra. 1990-ben 52 évesen ment el Moldovan Gheorghe, aki a magyarság jogainak egyik nagy védelmezője volt Nagyváradon, de Romániában is alig volt párja. Vilidár István fotós 1986-ban 51 évesen távozott. Bokor András 1994-ben halt meg, 43 évesen. 1998-ban Dávid József nyugalmazott főszerkesztő hunyt el, de eltávozott két Szabó Ferenc, Kenéz Ferenc újságíró sírját meg sem találták a temetőben. /(Balla Tünde): Volt Bihari Naplósok: Mindenkiért egy-egy gyertya égjen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2012. október 29.Újságírókat díjaztak a 150 éves váradi magyar sajtót ünnepénÉpp százötven évvel ezelőtt, 1862 októberében jelent meg az első magyar újság Nagyváradon, Bihar címmel. A váradi magyar sajtó születésének évfordulóját a Partium Alapítvány rövid sajtótörténeti előadásokkal, illetve az erre az alkalomra alapított sajtódíjakkal ünnepelte meg a váradi Ady Endre Emlékmúzeumban. A rendezvényen Péter I. Zoltán helytörténész idézte fel a nagyváradi magyar sajtótörténet fontosabb momentumait. Mint kiderült, a huszadik század elején a városban nem kevesebb mint öt napilap volt, holott akkoriban az összlakosság kevesebb főt számlált, mint a mostani, 25 százalékos váradi magyar kisebbség. Jelenleg mégis csak két megyei, magyar nyelvű napilapot, a Bihari Naplót és a Reggeli Újságot képes fenntartani a közösség. Akkoriban azonban mindenféle politikai irányzatot képviselő lapok tudtak napról napra megjelenni, a Biharon kívül a Szabadság, amelynél a századelőn Krúdy Gyula és Ady Endre is dolgozott egy ideig, a katolikus Tiszántúl, a Fehér Dezső által főszerkesztett Nagyvárad, végül pedig a szintén általa indított, liberális Nagyváradi Napló. Ady Endre ez utóbbinál vált jelentős ellenzéki publicistává. Tóth János történész, az emlékmúzeum igazgatója néhány érdekességet fűzött hozzá az elhangzottakhoz, majd az újonnan alapított díjak átadására került sor. A három sajtódíjat a két megyei napilap, illetve a Biharország című, megyei hetilap főszerkesztői ítélték oda kollégáiknak. A díjak névadóiról Meleg Vilmos színművész olvasta fel a tudnivalókat vagy egy, az ő tollukból született írást. A pályájuk elején járó, fiatal újságíróknak odaítélt Iványi Ödön-díjat Freund Emese, a Reggeli Újság szerkesztőségi titkára nyerte el. A Bokor Andrásról elnevezett szakmai díjat D. Mészáros Elek, a Biharország munkatársa vehette át, aki korábban mindkét napilapnál több esztendeig dolgozott, elsősorban riportokat írt. Fehér Dezsőről elnevezett életműdíjat kapott Dérer Ferenc, a Bihari Napló munkatársa, aki a rendszerváltás után létrejött váradi napilap első választott főszerkesztője volt. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2013. november 6.Nagyváradi Irodalmi Napok első ízbenIdén első alkalommal kerül sor a Nagyváradi Irodalmi Napok elnevezésű rendezvénysorozatra, tudtuk meg Barabás Zoltántól, a Partiumi Írótábor Egyesület vezetőjétől, az esemény főszervezőjétől egy tegnapi sajtótájékoztatón. Nagyváradon az elmúlt évek során több olyan kezdeményezés született, amellyel több-kevesebb sikerrel Ady Endre zseniális költészetének kívántak emléket állítani, azonban Barabás Zoltán úgy véli, a legtöbb ilyen irodalmi jellegű próbálkozásból valahogy hiányzott az interaktív jelleg, Ady kultuszának életben tartása, sőt megélése, ezért volna aktuális egy olyan rendezvényt szárba szökkenteni Váradon, amely a költőóriás halhatatlan szellemének védnöksége alatt hirdeti majd, hogy Nagyváradon ma is vannak irodalomkedvelő magyar polgárok. Az I. Nagyváradi Irodalmi Napok eseményeire november 21-én és 22-én kerül sor. Huszonegyedikén egy emlékezésre, kegyeletre és tiszteletre alapozó zarándoklat lesz a váradi Rulikowski temetőben, melyre a szervezők elvárnak mindenkit, aki tiszteletét akarja tenni azoknak a néhai váradi tollforgatóknak a sírjánál, akik az elmúlt évek, évtizedek alatt irodalmi, újságírói munkásságukkal gazdagították közösségünket. A tervek szerint a zarándoklat során felkeresik Emőd Tamás, Horváth Imre, Indig Ottó, Bölöni Sándor, Fábián Imre, Mérai Csilla, Hunyadi Mátyás, F. Diósszilágyi Ibolya, Ötvös Béla, Bokor András, Gheorghe Moldovan sírjait, amelyekre virágot, mécsest helyeznek. Ez a program másfél óránál nem tart tovább, így kérik azokat a váradi olvasókat, akik ismerték és szerették elhunyt tollforgatóinkat, ha idejük megengedi vegyenek részt a zarándoklaton, hiszen ahogy a mondás tartja, egy íróember csak akkor lesz igazán halott, ha az olvasók elfelejtik. Huszonegyedikén délután is lesznek rendezvények. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban (LEK) emlékünnepély lesz Ady Endre születésének 136. évfordulója alkalmából 18 órai kezdettel. Két kötetbemutatóra is sor kerül, Papp Fűr János nehogy egyedül, illetve Hodossy Gyula Ma elkezdődik bennünk a szeretet című versesköteteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. 19 órától Új vizeken járok címmel megzenésített Ady-verseket ad elő Tasnádi Ferenc és Tasnádi Melinda, zongorán kísér Thurzó Zoltán. November huszonkettedikén délelőtt 11 órakor a református püspöki palota belső udvarán megkoszorúzzák Ady Endre, illetve a Holnaposok emléktábláit. Ezután az irodalombarátok egy meglepetésprogramra is számíthatnak, de hogy mi ez, azt Barabás Zoltán az újságírók faggatására sem volt hajlandó elárulni. Szőke Mária Reggeli Újság (Nagyvárad) 2014. december 12.Átadták a sajtódíjakatVillányi Zoltán, Rencz Csaba és Székely Ervin a Bihar megyei sajtó 150 éves évfordulóján, 2012-ben alapított sajtódíjak idei nyertesei. Mint Szűcs László, a Várad irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta, az idei elismerések odaítélésekor igyekeztek a nem írott sajtóra összpontosítani. Ennek szellemében az Iványi Ödön pályakezdő díjat Villányi Zoltán televíziós riporternek, operatőrnek ítélték oda, aki nem tudott személyesen jelen lenni a díj átadásakor. „Munkáit szakmai alázat, tudás és jól dokumentáltság jellemzi” – hangsúlyozta a díjazottat méltató Péter I. Zoltán. A díjazott nevében szülei vették át az elismeréssel járó trófeát. A Bokor András szakmai díjat Rencz Csaba, a Bihari Napló munkatársa vehette át. Méltatását Dérer Ferenc főszerkesztő-helyettes olvasta fel. Mint felidézte, Rencz Csaba már a ’90-es évek végén, az Érmihályfalvi Figyelő munkatársaként olvasói leveleket küldött a Bihari Naplónak,’99 és 2004 között külmunkatársként dolgozott, tíz éve pedig a szerkesztőség rendes tagjaként növeli a lap színvonalát. Az újságban megjelent kommentárjai, jegyzetei, glosszái összegyűjtve két kötetben is megjelentek Közeli történelem és Közös dolgaink címen. A 2014-es Fehér Dezső életmű-díjat Székely Ervin vehette át, aki gazdag pályafutását az ifjúsági sajtóban kezdte, majd egy hosszú és eredményes politikai kitérő után ismét visszatért a média világába, s jelenleg a román közrádió kisebbségi műsorának szerkesztője. Ugyanakkor az írást sem hanyagolja el, nemrég került bemutatásra harmadik regénye. Rövid köszönőbeszédében hangsúlyozta: „büszke vagyok erre a díjra, mert a bihari sajtó rangot jelent, és ez fontos egy olyan világban, ahol sok kolléga küzdelmet vív a magyar nyelvhelyesség szabályaival, és rendszerint alulmarad”. A díjátadásokat követő kötetlen beszélgetésen szó esett többek közt a sajtó jövőjéről, a sajtó-munkatársak perspektíváiról és az utánpótlás-képzés fontosságáról is. Megjegyzés: Székely Ervin mindig durván támadta Tőkés Lászlót. Egy példa: Nyersen támadta Tőkés Lászlót cikkében Székely Ervin, mondván, Tőkés László Markóval való sietős tárgyalása mögött Tőkés László kétségbeesettségét kell keresni, ugyanis biztosra akar menni az europarlamenti választásokon. Székely Ervin szerint „az elmúlt több mint egy év alatt a püspök-politikus semmit nem tett azokért, akiknek bizalmát elnyerte.” Honlapjáról semmit sem lehet megtudni, milyen europarlamenti kezdeményezések fűződnek a nevéhez. Székely Ervin kifejtette, hogy a püspök „minden megnyilatkozása politikus, polemikus (és többnyire problematikus).” /Székely Ervin: Kis erdélyi magyar megegyezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2009. febr. 4./ Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. február 17.Közösségben a tudás - Budapesten mutatkozott be a Magyar Doktorandusz KözösségNemzet és kisebbség – Társadalomtörténeti változások a XIX–XX. században című tanulmánykötet, a Kárpátaljai Tudományos Adatbank, az Innováció és kreativitás a tudományban című konferenciakötet, valamint a vajDaságigeneRáció című kiadvány – ezeket a köteteket a Domus Café keretében február 13-án Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Domus Vendégházában a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK) tagszervezetei (TéKa – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet, RODOSZ – Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, VMDOK – Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) mutatták be, ismertetve ezzel legfrissebb kiadványaikat, eredményeiket. Az est moderátora Kohus Zsolt, az MDK koordinátora volt. A Kárpát-medence minden tájáról összegyűlt közönséget Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és Bokor András, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja köszöntötte. Ezt követően Székely Tünde, a RODOSZ elnöke mutatta be az Innováció és kreativitás a tudományban című, már megjelenését tekintve is innovatív konferenciakötetet, mely a 2013 decemberében Kolozsvárott szervezett azonos című tanácskozás anyagát tartalmazza. A vajDaságigeneRáció című kiadvány a vajdasági magyar doktoranduszok helyzetével foglalkozó tanulmányokat és 127 fiatal kutató, PhD-hallgató bemutatkozóját foglalja magában. A könyvről, illetve a szerkesztés tapasztalatairól Novák Anikó, a VMDOK elnöke és a könyv társszerkesztője számolt be. A Kárpátaljai Tudományos Adatbank fontos űrt tölt be a kárpátaljai tudományos életben. Egyrészt online, kereshető formában teszi közzé a kárpátaljai PhD-hallgatók bemutatkozóit, másrészt a már fokozattal rendelkező kutatók disszertációit és a Kárpátaljával foglalkozó tudományos műveket, elektronikus könyveket gyűjti egybe. A Momentum Doctorandusról röviden Kovály Katalin, a szervezet elnöke beszélt, majd a honlap felépítését és működését Horváth Attila ismertette. Végül, de nem utolsó sorban Bajcsi Ildikó, a TéKa új elnöke mondta el a legfontosabb tudnivalókat a szervezetről, majd Hajdú Anikó, a Nemzet és kisebbség című kétnyelvű tanulmánykötet egyik szerkesztője mutatta be magát a kiadványt. Az est hivatalos része után a résztvevők a Kárpát-medence különböző tájegységeiről érkezett finom falatok és borok mellett folytatták a beszélgetést, egymás megismerését, valamint a további közös programok tervezgetését. A bemutatott kiadványok és az adatbank online elérhetősége: Nemzet és kisebbség – Társadalomtörténeti változások a XIX–XX. században Felvidék.ma 2015. november 23.Élő hagyományai vannak az újságírásnak NagyváradonIrodalmi beszélgetéssel egybekötött, retrospektív Ady-kiállítás nyílt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban vasárnap délután. Ezt megelőzően átadták a Bihar megyei Sajtódíjakat: a Bokor András Szakmai Díjat lapunk munkatársa, Ciucur Losonczi Antonius kapta. A 2012-ben alapított Bihar megyei sajtódíjak 2015. évi átadására került sor vasárnap délután a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban. Házigazdai minőségében Imre Zoltán múzeumigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd adta át a szót Rácz Évának, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének, aki köszöntőjében azt emelte ki: Nagyváradon – Ady-kötődése révén – valóban élő hagyományai vannak az újságírásnak. Méltatta az idei díjazottakat, majd megfogalmazta: a MÚRE-nek ünnep minden olyan pillanat, amikor az újságírók kerülnek a középpontba, és reményét fejezte ki, hogy a díjazottak arra fogják buzdítani a jövendő újságírókat, hogy érdemes dolgozni, ezt a munkát végezni. A köszöntők után következett az ünnepi díjátadás. Az Iványi Ödön Pályakezdő Díjban idén egy fiatal, és fiatalokból álló csapat, az Ér hangja részesült. Munkájukat Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke méltatta, kiemelve annak újszerűséget: az Ér TV révén a digitális médiában is helyt állnak, ugyanakkor havilapot is megjelentetnek, így több formában is értesülhetnek a közelben és távolban élők arról, hogy mi történik az Érmelléken. Ez pedig fontos azért, hogy az elszármazottak se szakadjanak el teljesen a szülőhelyüktől, fogalmazott az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Szakmai alázat A Bokor András Szakmai Díjban idén a Bihari Napló munkatársa, Ciucur Losonczi Antonius részesült. Laudációt Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztője mondott, kiemelve: olyan munkatársunk kapta idén az elismerést, „aki az elmúlt évek alatt számtalanszor bizonyította megbízhatóságát, munkabírását, rátermettségét. Legyen szó híranyagokról, tudósításokról vagy interjúkról, közös ismérvük mindenkor a precizitás, a tájékozottság. Lelkiismeretességét talán csak egy dolog múlja fölül: szakmája iránti szeretete és alázata. Igen, alázata, mert manapság is nagy szükség van a szakmai alázatra, ezt azonban sajnos egyre kevesebben gyakorolják. Egyre több a felkészületlen, olvasatlan, önimádó «sztárújságíró, sztárriporter», akik nem öregbítik e sokat megélt szakma presztízsét… Ezért is emelem ki Tóni mindenkori hozzáállását, lelkiismeretességét, aki sztárallűröktől mentesen végzi a munkáját nap mint nap. Olyan zsurnaliszta ő, aki az adatújságírást veszi alapul, a tényekre, adatokra fókuszál. A magam részéről nagyon lényegesnek tartom ezt a törekvést, egy olyan környezetben, amikor sok sajtóterméknél a vélemények fontosabbak a tényeknél” – hangzott el a méltatásban. Életműdíj A harmadik elismerést, a Fehér Dezső Életműdíjat Simon Judit vehette át. Laudációt Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője mondott, melyből kiderült: egy igen tevékeny életpályát méltathatunk. Simon Judit alapítója és munkatársa volt a Bihari Naplónak, a Krónikának, az Erdélyi Riportnak, a Brassói Lapoknak, bizonyított politikai újságíróként, és „akit nem interjúvolt meg, az nem is számít”. Emlékezetesek ugyanakkor portréanyagai, színházi kritikái is, és bár nem kötődik szorosan az újságíráshoz, de mindenképp említésre méltó, hogy társfőszervezője a Nagyváradi Könyvmaratonnak, illetve alapítója A Holnap Kulturális Egyesületnek. A díjazottak az oklevelek mellett egy Deák Árpád munkáját dicsérő szobrocskát vehettek át, illetve a MÚRE által kiadott Nem magyarul magyarok című riportkötetet kapták ajándékba Ady-kiállítás Az est második felében Ady Endre alakját idézte meg – természetesen Nagyvárad vonatkozásában – kötetlen beszélgetés formájában Péter I. Zoltán helytörténész és Imre Zoltán múzeumigazgató. Egyben ez volt a nyitó alkalma a retrospektív Ady-kiállításnak is, amely, mint megtudtuk, sok olyan kincset tartalmaz, amelyek eddig úgymond „a padláson porosodtak”, és amelyeket a budapesti Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum munkatársainak segítségével sikerült „feltérképezni”. Ilyen például Tabéry Géza egyik rajza, amelyet Emőd Tamásnak ajánlott, és amely azt az utcafrontot örökíti meg, ahol az Európa szálló is volt (amelyben Ady Endre köztudottan rendszeresen megszállt), illetve Léda egyik gyermekkori fényképe. Péter I. Zoltán kiemelte: a kiállítás anyagát újabban havonta cserélik, így érdemes rendszeresen eljönni, és megnézni az újdonságokat. „Héjanász-viszony” A kötetlen beszélgetés során főleg Adynak a nőkhöz, illetve Lédához fűződő kapcsolatáról esett szó, arról a „héjanász-viszonyról”, amelyet így jellemezhetnénk: amikor együtt voltak, nem bírták egymást, amikor pedig külön, nem bírták egymás nélkül. Mint megtudtuk, megismerkedésükben nemcsak a sors, hanem egy asszony, Fehér Dezsőné is szerepet játszott, Léda pedig nem csupán a szerelme és a múzsája volt Adynak, hanem a jobbkeze is a mindennapokban. A fiatal újságíró, aki kezdetben igen komplexusos volt az úrinőkkel szemben, és többnyire „nőcskéi” voltak, általa ismerte meg a „nőt”, hangzott el a beszélgetés során. Szó esett a párizsi évekről is, amikor Adyt főleg „az élet, az emberek, a pezsgés érdekelte”, illetve arról: a nagy költő tulajdonképpen szállodákban, szanatóriumokban élte le az életét, szülőházán kívül nem volt otthona addig, míg Boncza Bertával össze nem házasodtak. Egy, a költőnek a szabadkőművesekhez kapcsolódó viszonyát firtató kérdésre válaszolva Péter I. Zoltán megfogalmazta: Ady Endrét nem lehet „bekategorizálni”, kisajátítani. Egy zseni volt, tulajdonképpen maga a mindenség. A beszélgetést követően koszorúzással zárult az est a Széchenyi téri (Traian park) Ady-szobor előtt. Tököli Magdolna erdon.ro lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
